Ma 2017. június 27. kedd, László névnapja van
 
 
 
 
 
 

 

Kezdünk barátkozni a gondolattal, hogy Tápióság, valóban egy fesztivál falu. Ugyanis a Vasszamarak Fesztivál mellett, most már van még egy rendezvényünk, ami bár megtartva a családias, vendégszerető hangulatát, mégis országos hírnévre, és 1000 fő fölötti látogatottságra tett szert.

A rendezvényen készült képeket köszönjük Szőke Attilának: itt érhető el...
és Teréki Krisztiánnak: itt érhető el...

A Szórómédia felvétele

Az M1 közvetítés itt érhető el.

 

Idén ötödik alkalommal került megrendezésre a verseny, a rétessütő király vagy királynő címért, melyet Czerván György államtitkár úr és „a haza érkező” Gulyás Andrea államtitkár asszony nyitottak meg. Ismét neves zsűri ítélkezett az elkészült finomságok fölött, akik között kiemelném, mert persze itt is hazahúz az ember szíve, Kun Istvánt és Juhász Jánost, akik nem csak a zsűrit, de falunkat is képviselték, illetve Vér Jánost, aki 5 évvel ezelőtt megálmodta ezt a rendezvényt. Mivel a nap kiemelt  célja, a rétessütő király/nő cím elnyerése, így illő rögtön az elején ezzel kezdeni, és ezúton is gratulálni az egyes kategóriák helyezettjeinek, és a rétessütő királynőnek. 2017-ben a Vadvirág Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub által készített rétes nyűgözte le leginkább a zsűrit minden tekintetben, így a korona, és a Szabó Anna által felajánlott festmény, őket illette.

Szerencsésnek mondható a benevezett csapatok száma az idei évben, hiszen 12 csapatot kellett 4 kategória 3 helyezettjére rangsorolni. A különdíjakat, melyeket a Tóalmási Kolbász Manufaktúra ajánlott fel, a bureket készítő csantavéri fiatal ember Ninkov Nenad, Tápiószőlős csapata, illetve a Tini csapat vehette át.

Mivel kegyes volt hozzánk a sors, így a köszönetnyilvánítások között elsőként szeretnék hálát adni az égieknek a tökéletes időjárásért. Bár a fesztivál hetében, még hótakaró is borította a Cifra kertet, szombatra, ha nem is verőfényes napsütés, de rendkívül kellemesnek mondható idő és a talpig díszbe öltözött háziasszonyunk Cserniné Irénke várta a vásárosokat, kiállítókat és a látogatókat.

A „Halat, mi jó falat” idén már második alkalommal volt „fűszere” a napnak. Tanulva azonban a tavalyi évből, most már elviteles dobozokkal is készültünk, hiszen aki megkóstolta az elkészült halételeket, szinte mindenki szeretett volna spájzolni is belőle. Halászlevek csatája címmel a Dányádi család és segítői 2 féle halászlevet főztek, kárászt, keszeget, pontyot sütöttek. A „Halat, mi jó falat” rendezvény kiemelt támogatója a Földművelésügyi Minisztérium volt, illetve a már említett Dányádi család, akik segítőikkel vállalták, hogy az önkormányzat „malmára hajtva a vizet” finomabbnál finomabb ételeikkel, és azok támogatójegyre történő értékesítésével szponzorálják a rendezvényt. Mivel a halászat is egyfajta vadászat, így a napnak elmaradhatatlan, és pótolhatatlan szereplői voltak sörtésztában sült halukkal, és a füstölt hallal a helyi vadásztársaság tagjai. Helyszínük hangulatos, barátságos megjelenése, ízletes ételeik, s nem utolsó sorban vendégszeretetük, minden okot megad arra, hogy ne csak egy programként emlegessük őket, hanem a fesztivál társrendezvényeként.  Karöltve e két társaság 150 kiló halból készített halászlevet, 80 kg halat pedig megsütöttek vagy füstöltek. Ezen elképesztő mennyiségtől, már csak az a megdöbbentőbb, hogy mindezen ételekből a házigazdáknak még kóstoló sem maradt. Kell ennél jobb népszerűsítése a halfogyasztásnak? Igen, ezen rendezvényt állandó részévé tenni a fesztiválnak, és minél nagyobb hangsúlyt adni a „halnak”, de ez már a jövő zenéje.

Nem úgy, mint a Gödöllői Városi Fúvószenekar, vagy éppen Pál István „Szalonna” és bandája. Mert ők határozottan a jelenben zenéltek, elkápráztatva a több mint 1500 fős közönséget. A tavalyi év sikerét alapul véve hívtunk idén is fúvós zenekart, akik meghozták a pezsgést a fesztivál főutcáján. Őket a Gézengúz Óvoda apraja követte hatalmas létszámban. A mini csoporttól a nagyokig, mindenki színpadra lépett. Mint minden rendezvényen, itt is elmondható, hogy a legkisebbek aratják mindig a legnagyobb sikert. Az általuk összetoborzott nézőközönségnek azonban nyomós oka volt a színpad előtt maradnia, hiszen a tápiósági kis színpadra, egy, a nagyvilágot járó együttes tagjai léptek. Pál István „Szalonna” és bandája zenéje, Pál Eszter hangja, lenyűgözte a közönséget. Aki mindennek részese lehetett biztosan életre szóló emléket vitt magával. Mindezen gasztronómiai és kulturális élménynek nem is lehetett volna szebb helyszínt választani, mint a nemrégiben átadott, helyi lelkes segítő, Márton Tivadar által készített látványos kapualjat a Cifra kertben.

A fesztiválon megragadta az alkalmat a bemutatkozásra a Tápió Közalapítvány illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága is. Természetvédőkként célszerűnek láttuk sátraikat az őshonos fák árnyékába elhelyezni, bízunk benne a látogatók többsége rájuk talált, és megismerkedett tevékenységeikkel.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is elfogadta meghívásunkat.

Az V. Rétessütő és „Halat, mi jó falat” Fesztiválon az MME Tápió-vidéki Helyi csoportja és a Farmos Madárvárta csapatának közreműködésével bemutató madárgyűrűzést tartottunk az egykori kastélyparkban. Az élőhely igen változatos, ezt mutatta a megfogott madarak fajgazdagsága és a hálóállítás közben látott fekete harkály és vándorsólyom is. A program alatt az érdeklődők betekinthettek a madárgyűrűzés rejtelmeibe, megismerhették, hogy miért is fontos ez a tevékenység, és hogy mi mindent tudhatunk meg a felmért populációkról. Emellett meghallgatták, hogy milyen gyorsan is ver egy 18 grammos madár szíve. A költés időszak végett megmutathattuk, hogyan is változik meg a hastollazat a kotlás miatt. Összesen 12 madár lábára került jelölő gyűrű a nap folyamán, ezek faj szerint: vörösbegy, széncinege, barátposzáta, kék cinege, feketerigó és a rejtett életmódot folytató, gyönyörű hangú fülemüle.

Sári Gergő

 

Kiegészítő programok vonatkozásában sem szűkölködött az ez évi fesztivál. Az eddigi legnagyobb kézműves kirakodóvásár fogadta a látogatókat. A gyerekek is számtalan szórakozási lehetőség közül választhattak, melyek közül a halsimogatási lehetőséget emelném ki. Az egész napos simogatás által megpróbáltatott nyurga pontyokat, és még további közel 300 db-ot a nap végén egy maroknyi csapat a Tápió patakban útjukra eresztettek.

Szeretnénk nem csak hangoztatni, de be is bizonyítani, hogy kis falunk lakosai nem őrzik a hagyományokat, hanem ápolják azokat. A mi értelmezésünkben e kettő között hatalmas a különbség.

A Tápiósági Dr. Papp Károly Általános Iskola kitelepített néprajzi gyűjteménye adott „otthont” a Tápióságért Alapítvány képviselőinek, illetve a Hagyományőrző Divatbemutató tagjai számára. A nap témájához illeszkedve, természetesen az állandó néprajzi kiállításból a konyha és a kamra berendezései kaptak helyet az ideiglenes sátor alatt. A konyha asztalára, nem meglepő módon egy hajszálvékonyra kihúzott rétes került. A divatbemutató során lelkes fiatal lányok és asszonyok, nagymamák, és unokák, s hogy teljes legyen a kép, egy ízig-vérig gazda is került a színpadra. A bemutatót a népviseletbe öltözött óvodás pár verse zárta.

A hagyományok ápolása kapcsán visszakanyarodnék kicsit a rétesre, hiszen fontos megemlíteni a Rétesműhely szorgos kezeit. Sikerüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy visszatérő vendégeik vannak, akik vagy korrepetáció céljából, vagy pedig mert egyszerűen jó itt lenni, de ismét beálltak, és húzták a rétestésztát. Az idei évben kibővült csapattal várták az érdeklődőket a műhelyben, ahol bárki kipróbálhatta a rétes készítését, és elsajátíthatta e régi hagyományt. Bízom benne jövőre az itt megszerzett tudással már akár csapatként is mernek majd benevezni a „tanulók”. A rétesműhely  munkáját számokban is érdekes részletezni, de hogy ezt ne vigyük túlzásba csak a felhasznált liszt mennyiségét, és az ebből elkészített rétes szeletek számára hívnám fel a figyelmet.  Csak a műhelyben közel 100 kg lisztből, majd 4000 szelet készült el a nap során.

Picit a számoknál maradva a versenyre benevezett 12 csapat további 1500 szelet rétest kínált a közönség számára.

S mivel még ez a mennyiség sem fedezi a látogatók igényét, évről évre a Tápióság Pékség az, akik „megmentik a haza becsületét”, és ezer számra értékesítik a legkülönbözőbb ízesítésű réteseiket. Az idei évben az íz választás lehetőségét is a látogatókra bízták, és még a fesztivált megelőzően szavazásra bocsátották, milyen réteseket szeretnének majd vásárolni a vendégek. 

A fesztivál egyik szervezőjeként zárszóként engedjenek meg egy gondolatot ide tűzni. A jó fesztivál receptje nem más, mint sok-sok áldozatkész önkéntes, vendégszerető közösség, egy ideális helyszínen. Néhány kritika mellett az elmúlt napokban nagyon sok pozitív visszajelzést is kaptam a fesztivállal kapcsolatban. Mindez az én értelmezésemben azt bizonyítja, hogy a fenti recept összetevőit jól adagoltuk. Tápióság, a Cifra kert, egy pazar helyszín, ahol számtalan odaadó önkéntes várja a megszólítást, hogy segíthessen, s ahol a lakosok szeretettel fogadják a látogatókat.

Egy rendezvényről készült beszámoló szerves része kell legyen a köszönetnyilvánítás. Fontos azonban, hogy mindennek nem diplomáciai okai vannak, hanem mert valóban hatalmas köszönet jár minden támogatónak, és segítőnek.

Köszönet illeti:

Tápióság Község Önkormányzatát,

a Földművelésügyi Minisztériumot,

a Dányádi családot és segítőiket,

a Tápiósági Vadásztársaságot,

a zsűri tagjait,

a Rétesműhely pénteki és szombati gárdáit,

a Szórómédiát

a rétessütő versenyre benevezett 12 csapatot,

az önkénteseket, segítőket, kék kendőt viselő lányokat asszonyokat,

Rózsa Ildikó és Kun Zoltán irányításával az önkormányzat dolgozóit,

a Gézengúz Óvoda ovisait, óvónénijeit és dadusait,

a Papp Károly Általános Iskola kiállítóit,

a Tápióságért Alapítvány képviselőit,

a hagyományőrző divatbemutató résztvevőit,

a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet,

a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát,

a Tápió Közalapítványt,

a Tápióság Pékséget,

a Malom Büfét,

Lesti Mariannt és segítőit,

a Tápiósági Polgárőr Egyesületet,

a Megveszlek Kft.-t

a Dorill Bt.-t,

a Bogyóka Tejboltot,

az Andromeda Travel Utazási Irodát,

a Pátria Takarékszövetkezet tápiósági fiókjának képviselőit,

Szabó Annát, Némethné Klein Editet, és Pester Attilánét,

Romhányi Vilmost,

a Tóalmási Kolbász Manufaktúrát,

a Magyar Televízió Tavasz 2017! műsor szerkesztőit,

a TápióKultúra szerkesztőjét,

a HellóKáta szerkesztőjét,

Hlásznyik Attilát (Magic Spray Paint Artist).

 

Jövőre ismét várunk mindenkit szeretettel, még több halászlével, és legalább kétszer ennyi rétessel.

Kun-Halasi Katalin

 

 

És külön köszönet Kun-Halasi Katalin képviselő asszonynak, aki idén időt, energiát, fáradtságot nem kímélve magára vállalta a rendezvény minden apró mozzanatának megtervezését, megszervezését, lebonyolítását, amit az élet ugyan néhol felülírt, de mindenki számára érezhető módon benne volt szíve-lelke! Köszönjük, Kati!!!

Tápióság, 2017. április 24.

Tápióság Község Önkormányzata

 

 

 

 

Polgármesteri köszöntő

Elérhetőségeink

Tápiósági Polgármesteri Hivatal

Cím:

2253 Tápióság Bicskei u. 3

Tel., fax:

29-465-667 ; 29-465-575

E-mail:

phtsag@monornet.hu

Weboldallal, ÚjSággal

kapcsolatos észrevételek:

info@tapiosag.hu

 

Statisztika

Összes látogató:719318


Jelenleg online

Guests : 141 guests online