Méltóképpen sikerült megünnepelnünk a Magyar Kultúra Napját Tápióságon is. Ezúttal mellőzve a hagyományos felkonferálást, egy 2 óra hosszas párbeszéddel kíséreltük meg bemutatni a kultúra sokszínűségét. A párbeszéd során a szemünk előtt elevenedett meg a zene, a tánc, a képzőművészet.   Fotok

Mondhatnánk akár azt is, hogy ez a jelenet egy tanmese volt a felnövekvő generáció, és ismétlés mindenki számára. A legelső célunk az első percekben valóra is vált azáltal, hogy az énekkarral szinte mindenki együtt énekelte a himnuszt. A Himnuszt, amiről ez a nap szólt. Szeretnénk, ha ez a kivesző félben lévő hagyomány Ságon példaértékű lenne, és mindenki venné a bátorságot, hogy nemre, korra, hangszínre való tekintet nélkül énekelné a himnuszt, megadva ezzel a méltó tiszteletet.

Polgármester asszonyunk sablonoktól mentes ünnepi köszöntője kezdetén azonban szembesülnünk kellett azzal, hogy a technika ördöge sajnos az idei évre is megváltotta bérletét. Nem kérdés tehát, hogy gondoskodnunk kell a sportcsarnokunk hang és fénytechnikájáról. Azonban, ezen malőrök sem tudják a sági tehetségeket kizökkenteni a koncentrációjukból. Azonnali improvizációjuknak köszönhetően, hallható volt a polgármesteri köszöntő, és élvezhetővé vált az egész ünnepség.

Ezúttal is fontosnak tartom megemlíteni a műsort színpadra álmodó Tóthné Ónody Nóra tanárnőt. Nórát, a műsorban is részt vevő Mosonyi Ferenc így méltatta: 

Számtalanszor bizonyította az általa megálmodott és megrendezett művészi színvonalú előadásaival, hogy tanítványok, szülők, barátok, jó kollégák segítségével vidéken is lehet minőségi kultúrát képviselni, adni az arra éhes és szomjas embereknek. Elmondásából tudom és megtapasztaltam, hogy egy-egy ilyen műsor elkészítéséhez nagyon sok idő, energia és mérhetetlen nagy elhivatottság szükséges az ügy iránt, lakóhelye és annak polgárainak gazdagítására.

Az énekes, dalszerző a színpadot díszítő rajzok mellett sem ment el szó nélkül:

Él egy kiváló képzőművész, zenész, költő, polihisztor Jászapátiban Nagy Imre István, aki történetesen Nóri rokona. Ezek a művészi színvonalú képek, gyönyörű kalligrafikus feliratok mind Nagy Imre István keze munkáját dicsérik. Ha kivárta volna a munkája gyümölcsének bemutatását, akkor egy hálás, baráti kézfogással neki is megköszöntem volna mindazt a sok szépséget, amit Tápióságnak itt hagyott.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyrészt a szombaton bemutatkozó fiataloknak, másrészt az általuk szórakoztatott közönségnek felhívjam a figyelmét arra, hogy ahhoz, hogy ilyen szinten tudjanak ezek a fiatalok színpadra állni, elengedhetetlen az a családi háttér, és az a színvonalú felkészítés, amiben ők részesülnek. Tagadhatatlan a tehetségük, de valljuk be őszintén, ők is gyerekek, aki ha választaniuk kellene, péntek délután nem biztos, hogy balett órára mennének, vagy kedd délután énekelni tanulnának, hanem koruknak megfelelő szórakoztatóbb teendőiket helyeznék előtérbe. A szülőknek, felkészítő tanárnak, pontosan tudniuk, érezniük kell, hol van az a határ, ameddig a gyerekekre hatni lehet, és kell. Hatalmas felelősség ez mindkét fél számára. Azonban egy ilyen alkalom, mint a szombati, a gyerekek számára is bizonyíték kell legyen arra, hogy megéri a fáradozásuk. A közönség képes a leginkább éreztetni velük, hogy amit csinálnak, az érték. Egy életre szóló érték. Számomra a kultúra napja épp erre világított rá, hogy a mindennapokban legyünk büszkék és tekintsünk példaként az olyan családokra ahol a gyermekek ilyen értékeket képviselnek.

A színpadon bemutatott produkciókon túl, a napot gazdagította a galérián megrendezett festmény és hajó makett kiállítás is. Természetesen e-téren sem kellett a szomszédba mennünk, a Tápióságról származó Szabó Anna, és Tarcsy B. Katalin festményeiben gyönyörködhettünk, míg a kb 1 m hosszú hajót is joggal mondhatjuk, Tápióság talán legtürelmesebb férfija Kuncz György készítette el, közel 3 hónap alatt.

Késő délutánra ismét megtelt a nézőtér, és zárásként a Kispesti Kisszínház szórakoztatta a közönséget.

Ezúton is szeretnénk minden közreműködőnek megköszönni az önzetlen segítséget.

Köszönet

• a vendégművészeknek, Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttes, Mosonyi Ferenc, Kispesti Kisszínház Társulata,
• a helyi értékek képviselőinek, mint a Gézengúz Óvoda, Papp Károly Általános Iskola, Vadvirág Hagyományőrző Nyugdíjasklub, Kun Bence, Pintér Andrea, Tóth Eszter, Toldi Miklós.
• az általános iskola által delegált segítőknek, a polgárőrségnek, minden önkéntesnek, és annak aki hivatalból tette a dolgát.

Kun-Halasi Katalin

2015. január 24.